A hétvégén volt szerencsénk résztvenni Kedves barátom Tamás meghívására a Kadarkút melletti Alerán horgásztóra, ahonnan sok kellemes élménnyel, és remek fogással tértünk haza megfáradtan, ám büszkén, és örömmel, hogy az ország horgásztavainak egy újabb gyöngyszemét fedezhettük fel.

 

Hajnali ötkor már úton voltunk Kadarkút felé, és tervezgettük, hogy is fogjuk majd ki a tó összes halát. Előzetes információk alapján sok és nagy hal van, így jó eséllyel indulunk neki. Előző este már megfőztük a szárazkukoricát, ami az etetésünk fő stratégiája volt, így erre alapozva terveztük a pecát, Célhalunk a Ponty és az Amúr volt. Utóbbiból betliztünk, de a maradék fogás kárpótolt.

Kadarkút előtt jobbrafordulva el is értük a tóhoz vezető földutat, és pár perces zötyögés után ahogy kiértünk az erdőből, már tudtuk, jó helyre jöttünk. A látkép lélegzetelállító volt. Percekig csak álltunk és néztünk. Persze nagyrészt a vizet, ami annyira élt, hogy minket is meglepett. A víz szinte forrt, a halak locsogtak, ugráltak, több nagy halat láttunk teljes testhosszában a víz fölé emelkedni. Mondanom sem kell, egyből megugrott az adrenalinszintünk. Megálltunk, hogy kitaláljuk hol is üljünk le. Kiválasztottunk egy hosszabb partszakaszt, ahol mind a négyen, Tomi (Az aznapi halőr), Márk, Acó, És jómagam is kényelmesen elfértünk. Márk kivételével, aki a hagyományos fenekező modszerrel próbálkozott, mindhárman feeder és matchbotokat szereltünk. Megetettük a pertközeli és a parttól kicsit távolabb eső területet előttünk, és bevetettük a cejgokat. Mindeközben Kellemesen elbeszélgettünk a tógazdával Lajossal, aki a szívélyes fogadtatás mellett, elmesélte mi minden található a tóban. Ennek hallatán egyre jóbb kedvünk lett. Az első hal egy termetes kárász volt, a távoli részről jött, fűzött kukoricára. A második egy hármas potyka, ő is távolról jött, szintén fűzöttre. Kezdődnek az izgalmak.

Mint meglepve tapasztaltuk, a tó azon ritka helyszínek egyike, ahol a ponty leívik, méghozzá nagyon szép számú szaporulattal. Ennek tanúbizonyága töltötte ki a következő óráink nagy részét, mert ezekből a kiló körüliekiből fogtunk jónéhányat. Számszerint összesen huszonötöt, ha mindenkit beleszámolunk. Persze a kárász is jött szépen, egy részét eltettük fotóhoz, egy részét pedig visszaengedtük. A kárászok szintén hetven deka és kiló köztiek. 

Hozzá kell tennem, hogy valamilyen oknál fogva ebben a tóban elég combos pontyok élnek. A hármasokat is jó 5-10 percig kellett fárasztani, mire kijöttek, de a kilósokkal is meggyűlt a bajunk. Meg kell hagyni szórakoztató volt.

Déltől 2 körülig egy csendesebb időszak következett, a halak nem rángatták túlságosan az istrángot, de nem is ártott a kis pihenés, mert izgalmas folytatás várt ránk.

Tomi az ebéd után már barátnőjével Diával tért vissza, aki nem mellesleg a tógazda leánya, aki szinténb horgászni kezdett. Bár ne kezdett volna, természetesen 10 perc alatt megmutatta, bármikor kenterbe veri a srácokat, és azzal a lendületel kifogott egy 4 és egy 5 kilós potykát, saját nagy és a mi kicsit kisebb örömünkre. Najó persz örültünk az eredménynek, de főtt a fejünk, hogy fogjuk űberelni. Mint később kiderült sehogy. A finom sütemény, amivel meglepett minket, persze kárpótolt a szégyenteljes pillanatokért. A módszere egyszerű, és bizonyos részleteiben nem éppen hagyományosnak mondható. A felszerelése egy bojlis bot, 30-as zsinór 16-os fonott előke, ez megfejelve egy úszóval... Bojlis úszózás nem rossz. A horogra kizárólag Bonduelle kukoricát tett, mert állítása szerint holmi tesco kukorica nem kell a halaknak. Ezt a fogások be is igazolták. "Szóval a varázsszó mindíg bonduelle", jól jegyezzétek meg, ha az Aleránra mentek...Az úszó alá lőtt pár adag búzát, és fogta a halat. Nem rossz. Mivel a feedereken nem igen jött semmi, mindnyájan úszózni kezdtünk.

 

Acó papa etetett egy bőségeset, amire rá is állt a hal, sajnos csak az apraja, de így is kiszedett 11-et a kilós pontyokból, ami valljuk be megsüvegelendő eredmény.

 

 

 

 

 

Beálltam Dia mellé magam is, és nem is sokára megfogtam a következő hármast, egy tükrös személyében, majd később egy másfelest, úgyhogy nekem is bevált az imént említett kukorica. És párszor elvitte valami az úszóm, amikor a bokorba, vagy épp rágyújtani mentem, hisz tudjuk az aranyszabályt, kapás akkor van ha eszel, cigizel, vagy dolgodat végzed.

 

 

Márk szintén fogott még egy hármast, amellyel elszórakozgatott egy jó ideig, mire a partra került. Nap végére jól elfáradtunk, és napnyugtakor elkezdtünk csomagolni. Megsokasodtak a felhők, és a szél is megindult, úgyhogy mielőtt elkap a vihar gyorsan becuccoltunk, és elindultunk hazafelé. Mindenki elégedetten az aznapi eredménnyel, kicsit megpirulva a naptól (már aki kemény és nem tett fel naptejet, mint holmi puhányok). Hazafeleúton már keveset beszéltünk, de abban mindnyájan megegyeztünk, hogy amint lesz idő, meglátogatjuk ezt a szép helyet újra, akár több napra is.

És beszéljünk akkor kicsit magáról a tóról:

Az Alerán tó 2007-ben nyitott, a feltöltését 2005 ben kezdték meg. Területe 3,5 hektár, a tó patkó alakban helyezkedik el a völgyében. A Patkó belső ívén egy remekül kialakított kis sziget található, ahonnan körbe lehet szórni az egész tavat. A Patkó külső íve csak pergetve horgászható, kialakított horgászhelek e kivételével az egész parton vannak. A Patkó belső íve a mélyebb vizeket, kívül a sekélyeket rejti. A tó halállománya igen gazdag, egyrészt a rendkívül nagy telepítés, másrészt a helyi szaporulat miatt. A magyar halfajok nagy része megtalálható benne. Nagyszámú ponty, amúr és keszegállománya fogható még csuka, süllő, sőt még compó és aranykárász is. A tó vízterülete sima, nagyrésze akadóktól mentes, vizinövény nem nincs rajta. A tavat nappal és éjszaka is lehet horgászni, de az éjszakai horgászatot előre le kell egyeztetni. A parton sátorozási lehetőség van, és már készül a teljesen felszerelt vendégház, ami nyár végén kivehető lesz. A jegy 2000 forint, a helyeket jegy vétele nélkül el lehet foglalni, a halőr megkeresi a horgászokat, és nála lehet megváltani azt. A jegy 3 kiló apróhalat tartalmaz, a szákba került nemeshalat ki kell fizetni, és el kell vinni. Az azonnal visszatett halat nem kötelező elvinni a süllő kivételével, amelyet kifogás esetén minden esetben el kell vinni. 

Mindekinek ajánlom tehát ezt a remek tavat, mely csodálatos természeti környezetben fekszik a Zselicben, és rendezett környezetével, jó halállományával minden horgásznak kiváló kikapcsolódási lehetőséget biztosít. A tó honlapja: www.aleran-to.hu

Stoki

 

Szerző: TSK

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://mitfogta.blog.hu/api/trackback/id/tr801128453

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MárK 2009.05.18. 13:34:18

Gyönyörű tó, élményekkel teli peca! Jó dolog is a Tibikkel horgászni. :) Remélem hamarosan jön a folytatás!

TSK 2009.05.18. 14:58:18

De még mennyire, hogy jön a folytatás, szerintem a köv alkalommal megejthetünk egy éjszakai pecát, mit szóltok Tibik?
-S-

Aco 2009.05.18. 19:46:31

Hihetetlenül nyugtató peca volt a sok adrenalin mellett. Kiváló hely a kikapcsolódásra. Üdv minden Tibinek (azoknak is akik nem kenték be magukat naptejjel)

KrisszKrossz 2009.07.02. 18:32:47

A sok hal miatt, nekem puhány horgásznak is jó lenne, de a kilós ponty 3 perces fárasztása azért nekem egy kicsit sok.

Derékfájás jeligére...
süti beállítások módosítása