Délutáni pergetés

2010.11.15. 22:43

Hétfőre szabadnapot vettem ki hivatalos dolgok elintézésére. Gondoltam elviszi az egész napomat a bürokrácia, de szerencsére mégsem így lett. Dél körül csörögtem Emil barátomnak, hogy társulna-e hozzám egy gyors délutáni pergetésre. Gyors, merthogy sajnos négy óra után pár perccel napnyugta, ami egyben a horgásznap végét is jelenti a tavon.

Fél egyre Emilék elé parkolok le, s egy kávé után már csak a helyi egységnél álltunk meg a tó felé vezető úton. Természetesen lélekerősítőt vettünk, bár a húsz fok körüli idő így is megizzasztott november közepe ellenére. Eszembe jut, hogy két hete Acóval lyukra mentünk Orfűn, s egy kis sügér mentette meg a pergető becsületemet. Azóta még jobban vártam egy esemény teljes műcsalis horgászatot.  

Egy órakor bekönyveltem magam a tóparti füzetbe, majd indultunk a kiszemelt partszakasz felé. Gyönyörű őszi napsütés mellett egészen letisztult víz fogadott. Jól láthatóvá váltak a partközeli akadók, a tófenéki ágasok-bogasok, s a már aláhullott barnás levéltakaró. A víz átláthatósága miatt esett a döntésem a mattszerűen piros-fehér gumihalra. Felszereltem egy fenekezőt is, süllőző szerelékkel, fagyasztott kishallal. Egészen a nap végéig egy mozdítás sem volt rajta. A pickeremet is bevetettem egyszer-egyszer békéshalra, szintén eredménytelenül. De hát ezekre Emil figyelt. Én pergetni jöttem elsősorban. Emil még szerelte össze a botokat, amikor mintha rákoppintott volna valami a gumira. Nem akadt. Elindultam a tó déli vége felé. Egyik helyen sem dobtam sokat, a part előtti nádasokat és akadókat céloztam meg. Körülbelül a harmadik beállónál éles koppintás a boton, majd határozott rugdalózás. A nádasból rontott rá valami a műcsalira, s szinte azonnal be is ugrik egy tuskó alá. Tudtam, hogy nagyon akadós itt a pálya, de hát nem véletlenül dobálok itt én sem. A nádas mögül bűvészkedek kicsit, emelem a botot ahogy tudom, de csak élettelen súly válaszol. Ugyanakkor látom, ahogy a víz alól burványok jönnek fel, tehát még ott van a hal! Nem tudom kinek köszönhetem, de egyszer csak akadót enged, és már nyíltan fáraszthatom a csukeszt. Kilóforma, nem túl erős szájszegleti akadással. Visszamegyek eredeti horgászhelyemre, kis beszélgetés, koccintás a halra. Az órámra nézek: fél kettő. Jó kezdet! A másik irányba indulok, s ígéretes nádas előtti tuskósornál vezetem a gumihalat. Jó rávágás, s rövid fárasztás után az előző testvére pihen a merítőben. Valamivel kisebb, mint az előbb fogott. Egy gyors közös fotó, aztán hadd menjen! Ismét dobok, ezúttal a mélyebb felé, nem a parttal párhuzamosan. Már az ereszkedő gumin kopogtat valaki, nem sokkal nagyobb, mint tenyeres csuka ifjonc. A kis mohó. Gyorsan visszahelyezem, nőljön csak még vagy tíz kilót. A következő beálló akadója ismét csukát ad. Méret körüli. Ez már a negyedik. Jó kedvem van, gyorsan vissza is eresztem. Emilhez ellátogatok, a fenekezőn semmi. Van viszont sör a kézben! 
 

Újabb koccintás után elindulok egy sokat sejtető bedőlt fa felé. Sokat horgásztam itt nyáron, és sok szép halat is adott a hely. Már az első dobásra koppintás, majd gyengébb, de határozott ellenállás. Nagyon megörülök, mikor a felszínen megpillantom eredményes gumihalamat, ezúttal egy süllő szájszegletében!
 
Végigdobáltam a pályát még egyszer, de több halat nem adott a nap. Egy kiscsuka még megakadt, de le is verte magát a horogról az egyik fa alatt. Nem bántam, legalább nem kellett leakasztani. Fél órával napnyugta előtt egy nádasból szép rávágást kapok. Nagyobb burvány is kíséri az eseményt. Ezúttal sajnos nem akadt meg. Sajnálom is nagyon, de ahogy mondják, nem lehet mindent megfogni. Panaszkodásra pedig tényleg semmi okom, a három órás horgászat alatt 4 csuka és 1 süllő az eredmény. Soha rosszabbat! Mikorra elhagyjuk a tavat, már sötétbe öltözik a táj. Az esti babgulyás hab volt a tortán, vagyis a jó hangulaton. Cimborámék teraszán este üldögélve pedig ismét rájöttünk, hogy ma sem fejtjük meg az Univerzum titkait. Inkább koccintottunk egyet, és mindketten a délután ragadozóira gondoltunk.     

A bejegyzés trackback címe:

https://mitfogta.blog.hu/api/trackback/id/tr382451332

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

TSK 2010.11.19. 07:09:14

Szeméééét én is akarok pecázni. Egy dunai pergetés valamikor?
S

MárK 2010.11.20. 19:38:29

:D igen jó lenne! voltál mostanában?