Budapesti zöld: Háros

2010.04.24. 08:29

stokingz: 20100418016

Régóta érett már hogy rááljak a helyi vizekre, de eddig csak egy város közepi rövid téli pergetés jött össze. Múlt hétvégén csalfán, Tibik nélkül indultam neki, és nem kis meglepetés ért, amikor ráleltem erre a helyre. Állíthatom, vidékhez szokott Tibor barátaim is rácsodálkoznának...

Nade hol is voltam?
Balázs nagyon nyaggatott már, hogy menjünk ki a hétvégén. Húzott is a szívem kifelé, és sikerült asszonypajtást is rábeszélni, jó lesz neki a zöldben pihenni vasárnap délután. A helyszín kérdéses volt, ugyanis a pest megyei horgásztavak horribilis összegeket kérnek az egyszeri pecástól néhány potykáért. Hosszas vacillálás után aztán Bazsi rálelt a helyre, ami közel is van, olcsóbb is mint az átlag, és már rég kiváncsi voltam a helyre, és be kell valljam nem erre számítottam.


Nagyobb térképre váltás

Bennem valahogy a budapesti horgászhelyek kapcsán mindig a nagyduna ipari, művi környezete ugrik be és bevallom, nekem a horgászat és a zöld az évek során összefonódott, nehezen veszem rá magam, hogy egy betonerdúben lóbáljam a pálcáimat. Valahogy tájidegennek érzem a kikapcsolódásomat egy olyan helyen, hol hétköznap reggelente ugyanott megyek el a hetes busszal az első kávémra gondolva. Nekem a horgászat kiszakadás a hétköznapokból. Szeretem ha olyankor semmi nem emlékeztet a dolgos hétköznapokra, szeretek olyankor egy más emberré válni, ráállni a természet lélegzésére, és részévé válni annak. Ezen a hétvégén erősebb volt a horgászni akarás, így mégis elindultam nevezetesen a Hárosi Öbölbe.

stokingz: 20100418020

Lesz ami lesz, gondoltam, nem ismertem a helyet, semmit nem tudtam róla, csak annyit, hogy emlegetik, mint jó pálya. Kicsit későn indultunk, horgász szemmel nagyon, de ez amúgy is amolyan kóstolgatása volt a helynek, nem az eredmény, hanem az ismerkedés volt a lényeg. Nekem különösen fontos volt, mint első benyomás, mert ha egy kellemetlen környezetben vagyok, gyanítom nem sokat pecáztam volna a környéken többet, és elkönyveltem volna, hogy haza kell mennem Pécsre, ha egy valamire valót akarok pecálni.

Elindultunk tehát , végigcsapattunk a hungráián, át a lágymányosin. Mintha pécsre mennénk :D fel a hatosra, majd a nullás előtt egy balos. Már itt meglepetés ért, földút... a város közepén. Hohó, lehet hogy lesz itt valami. A horgásztanyán megvettük a jegyet ezerhétszáz jó magyar aranytallérért, majd lesétáltunk a partra. A meglepetés nem volt kicsi, egy csupazöld környezetbe kerültünk, ahol a természet volt az úr, se egy gyár, se egy betonút, csak a part és a fák. Egyből megdobbant a szívem, és egyre gyorsabban vitt a lábam egy jó helyet keresve. A késői érkezés miatt a jobb helyek már elkeltek, de pár perc kutyagolás után ráleltünk a mienkre. Felcejgoltunk dobtunk, és vártunk. Az első kapásra nem kellett sokáig várni, a botspiccem megindult, bevágok, megvan a hal. Aztán az előttem megbúvó akadóban el is hagytam. Sebaj, jön majd másik. De nem jött. Persze édes várakozás volt ez, de hal nélkül annyira mégsem izgalmas. Nagyon megbántam, hogy nem vittem rablós cejgot, mert folyamatosan fröcskölt a víz a menekülé kishalaktól, balni vagy csuka kergette őket, szívesen rájuk húztam volna párat egy jó blinkerrel. Márknak nagyon tetszett volna, biztos kirángat néhány jóképű ragadozót. Később Bazsi matchbotján jelentkezett a nap egyetlen partot látott hala, egy garda. 

stokingz: 20100418022

Az idő nagy része tehát a nézelődéssel és az ötleteléssel folyt. Sajnos aznap semmi nem vált be, eltér ez a tavi pecától, rá kell készülni. A víz nagyon gyorsan mélyül, pár méteren belül eléri a 4-5 méteres mélységet nagyvízben. Van egy kicsi áramlása, tekintve hogy összeköttetésben van a nagydunával. Fehérhalállománya erős, bárebből mi nem sokat láttunk. Ragadozóból is fogtak itt jónéhányat az egyesület honlapja szerint. Igazából csónakból lenne a legjopbb körbejárni a helyet, mert a túlpart tele van ígéretes akadóssal, akár ponty akár rabló is bújhat benne. Mindenképpen visszatérek majd erre a remek vízre, és remélem Tibikéimet is rá tudom venni, hogy tegyék meg ezt a párszáz kilométert a kedvemért. Úgyis van már autópályánk....

 

 

 

 

Szerző: TSK

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://mitfogta.blog.hu/api/trackback/id/tr61947339

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MárK 2010.04.25. 09:05:22

Igazi Tibis cikk. :) Már az első fényképet látva felizgatott a hely, és eszembe jutott milyen rég vettem kezembe a finom pergető cuccomat. Tényleg gyönyörű környezet lehet. Meglátogatjuk valamikor együtt.

Aco 2010.04.26. 22:01:43

Ne is beszéljünk a pergetésről, ki sem próbáltam a pergető botomat. Ide el kell menni együtt!

hzizi · http://halesmas.blog.hu/ 2010.04.27. 11:51:09

kedvet csináltál, jól néz ki az öböl.

Bogyo_bacsi · http://pecazas.blog.hu 2010.08.09. 22:58:49

Sziasztok!

Én jártam itt tavasszal. Töviről hegyire végigdobáltam azokat a részeket, amelyeket gyalogosan meg lehetett közelíteni. Sajnos betliztem, pedig ez velem ritkán fordul elő. Talán idén ez volt az utolsó betli. Mindenesetre a körforgóra egy rávágásom nem akadt. A csukáknak nem kellett. A balinok raboltak ugyan, de azokat megfogni nagyon nehézkes. Talán csak hajnalban és alkonyatkor van rá esély...
Mindenesetre a táj nagyon vadregényes, mint általában a Dunai holtágak. Biztosan visszatérek ide még én is...
Üdv.

Tom
pecazas.blog.hu