Végre a parton...

2010.02.21. 09:37

A hosszú fagyok után egyszerűen nem bírtam a véremmel, ahogy beköszöntöttt 2 napja ez az enyhébb, néhol esős, néhol napsütéses, néhol felhős időjárás, útra is csábított. Néhány hete már új, finompergető botomat suhogtatom sokadszor a szobámban, hajtom az kis orsót, nézem hogy mozog a dob fel s alá. Kint mínuszok, de gondolatban már a parton vagyok, s kíváncsian várom, hogy fog összeszokni a felszerelés, az orsó hogy teszi  majd a zsinórt, a bottal mennyire érzem majd a medert, miként fog rezegni a spicc a wobbler veretése alatt. Arról nem beszélve, hogy egy erős koppintás, vagy ránehezülés után mikor szólal meg a szinte csilingelő hangú mikrofék...

Nemrég kiváltottam az államit, és megvettem az éves területi engedélyt is a Duna Mohácsi szakaszára. Pécsi horgász voltom miatt a környék tavait látogatom, sajnos nincs olyan szerencsém, (szerencsénk, nekünk, pécsieknek), hogy egy 30 km-rel nyugatabbra alakult volna ki legnagyobb folyónk medre néhányezer évvel ezelőtt. Annak ellenére, hgy nem lakok folyóparton, mindig is vonzott az élővíz. Ahányszor a Duna felé vitt utam, nem bírtam ki, hogy ne álljak meg egy kis időre lenézni a partra, vagy ha erre nem volt mód, legalább a kocsiból néztem a vizet, ahogy mellettem rohan sebesen. Így eldöntöttem, akárhogy is lesz, de idén le fogok járni a Duna déli szakaszára.

Február 14. Valentin nap. (Nem kommentálom mit gondolok róla...), inkább annyit írok, hogy idén hidegebb volt mint bármikor máskor. Legalább is Pécsett. -9 körül. De ahogy nézem az előrejelzést, nem sokáig! Jövő hétvégén már +5 körül is lehet a hőmérséklet! Na, akkor hajrá! Elterveztem, hogy péntek este leugrok a már kiszemelt ruganyra, s elkezdem új küldetésem: a mohácsi süllők keresését. :) Mondanom sem kell, péntek este sajnos nem tudtam lejutni a vízre, na nem baj, mejd holnap, szombat este! A reggel gyönyörű napsütéssel indult, de a délután már csak heves, összefüggő zivatart adott. --> "nem megyek le, de majd holnap hajnalban"! (Azaz ma, február 21-e, mikor e sorokat is írom.) Reggel 4-kor kelés, cuccolás, negyed 6-ra már a T-gátnál vagyok. Viszont a folyó sajnos csendesebb, mint valaha. Halaknak jele sehol, síri csönd. De ha már itt vagyok, nézzük meg hátha. Néhány dobásután lecserélem a felszíni wobblert gumihalra, mely nem sok dobást él meg nagy bánatomra. Jelenlegi kedvenc twisterem követi, sajnos hasonló sorssal. Ahogy kel fel a nap, gyönyörű fényeket ad vissza a természet. Jó itt lenni. Igaz, halnak nyoma sincs, és már három plasztik mínuszba vagyok, ha jól számolom.Fél 8-ig várok. Körbedobálom a követ, a tőle északra elterülő homokpadot, majd átmegyek a közeli másik ruganyra. Gyors reggeli egy szendvics jóvoltából, majd még néhány"puhatestűs" próbálkozás. Érdeklődő nincs. Csupán madár csapatok hangoskodnak minden felé körülöttem, együtt fürdenek a langós visszaforgók mögött, vagy ráülnek a sodrásra, hogy lejjebb utazzanak néhány métert.

Gyorsan rá kellett jöjjek, hogy ha nincs vízfelszíni érdeklődés, és a mélyben kell keresni a halakat, a tavi, "átlag csukákra" méretezett monofilomnak egy szemernyi esélye nincs felvenni a versenyt a Duna medrének éles köveivel, kagylóival, akadóival az ismeretlen terepen. Ezt orvoslanó, jövő héten jön a -bár nem vastag- de fonott zsinór, és ezzel új remények, ha  a mélyben kell keresni a tüskéshátúakat! Igaz, legközelebb nem a hajnal, hanem a késő délután fog a folyó partján találni, késő éjszakáig. Hátha megmozdul a felszín, és azzal együtt mások is.

Márk

A bejegyzés trackback címe:

https://mitfogta.blog.hu/api/trackback/id/tr921777455

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.